A homoktövis titka annak a körülbelül 190 biológiailag aktív anyagnak köszönhető, amelyek benne vannak és egymás hatását erősítik. A gyümölcs csodaszép narancssárga színű és termése temérdek vitamint tartalmaz (B1-, B2-, B6-, B8-, B9-, E, K-, P-, és PP), ezenkívül ásványi anyagokat (vas, magnézium), karotinoidokat, flavonoidokat, mikroelemeket. Természetes C-vitaminban gazdag, biztosítja a szervezet utánpótlását (10-szer több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom). Magas antioxidáns tartalma révén csökkenti a daganatos sejtek fejlődését, erősíti és védi az immunrendszert, késlelteti az öregedést. Hozzájárul az emésztés normál működéséhez, erősíti a szív- és érrendszert.

A homoktövist nyersen is fogyaszthatjuk, de lehet édességek alapja is. Készíthetünk belőle teát vagy müzli alapanyaga lehet.

Vannak, akik karéjra vágják, és harapják, vannak, akik úgy falatozzák ki a héjból, míg mások felkockázzák, és a magokat is precízen kiszedegetik belőle. A dinnyét mindenki máshogy szereti. A mag kérdése viszont máig vitás jó-e, valamint szabad-e megenni?

A dinnyemag egészséges

Ha a dinnye magját megesszük, általában nem történik semmi, csak keresztülhalad az emésztőrendszeren. Azonban, ha meg is rágjuk, máris kifejti jótékony hatását. Ugyanis tele van aminosavakkal, cinkkel, vassal, telítetlen zsírsavakkal, kalciummal és B-vitaminnal. Nem véletlenül  ajánlott a magokat kávédarálóban őrleni, majd mindennap egy kiskanálnyi mennyiséget elfogyasztani belőle egészségvédelmi okokból.

Vakbélgyulladást okozhat?

Igaz az emberek 5-10%-ánál előfordulhat vakbélgyulladás az élete során, máig nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mi okozza. A tény, hogy a nyugati étkezés részben felelőssé tehető érte, a cukrokban, zsírokban, szénhidrátokban, nehéz ételekben gazdag  táplálkozás lassítja a bélnek a mozgását, és emeli a kockázatot.

Egyes tanulmányok véleménye szerint lehet összefüggés a magok (pl. dinnyemag, cseresznyemag) lenyelése és a vakbélgyulladásos között, ez azonban csak kis százalékban fordul elő.

A szakértők az ajánlják, hogy a legkisebb kockázatot is elkerüljük, érdemes jól megrágni a magokat és úgy fogyasztani, az egyáltalán nem elfogyasztás vagy az egészben való fogyasztás helyett.

Aszpirin-hez hasonló vegyület található a bogyós gyümölcsökben

Hangulatunkat és közérzetünket az ételeinkben előforduló vegyületek is meghatározzák. Nézzük milyen panaszra, milyen gyümölcsöt ajánlott fogyasztani!
A szőlőben, szederben, málnában, eperben, ribizliben, áfonyában és egresben fájdalomcsillapító hatású vegyületek található, amely az aszpirinhez hasonló. Ezek a gyümölcsök gyakori fogyasztás mellett képesek enyhíteni a fejfájást és a krónikus ízületi fájdalmakat.  

Továbbá a mozgás hatására is természetes fájdalomcsillapító anyag (endorfin) képződik a szervezetben. Az endorfin a további növeléséhez hozzájárul például a chili és az erős paprika. A teában, kólában, kávéban, csokiban rejlő koffein is segít csökkenteni a fejfájást. Arra viszont nagyon figyeljünk, hogy ne adagoljuk túl a koffeint!  

Egyes táplálékok vitathatatlan befolyásolják közérzetünket. A bennük található aminosavakból az emésztés alatt idegi ingerületátvivő anyagok jönnek létre. Ilyen aminosav van például a húsokban, a tojásban, a tejben és szójában is, ami segít a depresszió megelőzésében. Ahhoz, hogy kellőképpen hasznosulni tudjon cink tartalmú élelmiszereket, hüvelyeseket vagy olajos magvakat kell fogyasztani.

Ajánlott az idénygyümölcsöket lefagyasztani, így egész évben könnyen fogyaszthatjuk!

Napjainkban mindenki az egészséges életmódról beszél. Szinte mindennap piacra dobnak egy új termék, mellyel állítólagosan megőrizhetjük egészségünket. Ám, van egy jó hírünk, nem kell több tízezreket költenünk drága termékekre ahhoz, hogy egészségesebben éljünk. Csupán odafigyelés is változtathatunk életmódunkon. Egészségünk megőrzésének alapköve az immunrendszerünk erősítése. Ha immunrendszerünk megfelelően működik, akkor nem kell különféle betegségektől félnünk. A legfontosabb a táplálkozás és a mozgás, amit egészségünkért tehetünk.

• Kezdetben zárjuk ki a gyors és műkajákat az étrendünkből. A gyors ételek és a konzervek nagyon sok káros adalékanyagot tartalmaznak, ezek mind csökkentik immunrendszerünk ellenálló képességét.
• A következő lépés a friss, nyers gyümölcsök és zöldségek bevezetése az étrendünkbe. Ezek az olyan vitaminokat, valamint ásványi anyagokat tartalmaznak, melyek létfontosságúak az egészségünk számára. A legtöbb hasznos tápérték elveszik főzéssel és sütéssel, igyekezzük csak párolni a zöldségeket vagy fogyasszuk nyersen, legalább alkalmanként.
• Mától helyettesítsük a cukrot mézzel vagy nyírfacukorral!
• A folyadékbevitelről se feledkezzünk meg. Fogyasszunk napi 2-3 liter tiszta vizet, amit nyugodtan kiegészíthetünk zöld teával, gyógyteával, illetve cukormentes zöldség- és gyümölcslevekkel.
• Az állati fehérjéket csökkentsük le. Vizsgálatok kimutatták, hogy az állati fehérje – elsősorban a kazein –rákkeltő és immunrendszer gyengítő hatású. Persze nem kell kiiktatni az állati eredetű étkeket, csak csökkentsük.
• Bizonyított, hogy a természetesen savanyított élelmiszerek jótékony hatással vannak a bélflórára. Az így képződő gombák és baktériumok segítik az immunrendszer működését. Fogyasszunk tehát sok csalamádét, savanyú káposztát, joghurtot és kefirt!

Láthatjuk, hogy egészségünk megőrzése érdekében nem kell sokat tennünk csupán egy kis odafigyelés és immunrendszerünk hatékony működik.